Elérkezett ez a pillanat is. Tekintve az augusztusi költözködést, viszonylag hamar részt vehettem a Somló-vidék egyik legfontosabb eseményében, a szüretben.
Bár hozzá kell tennem, hogy csak 2 órára mentem el kontárkodni, hogy legyen egy szüreti élményem... Ahhoz képest elég hosszú poszt lett... (Akinek nincs kedve vagy ideje elolvasni a posztot, az ugorjon a végére, ott talál mozgóképes összefoglalást! De persze ilyen olvasó nincs, ugye?!)
Másfél hónapja falusi vagyok, de még egy szerencsétlen tüzet sem tudtam megrakni. Na, nem mintha nem tudnék tüzet rakni, hiszen a Tisza mellett táborozva, sátrazva, kenuzva nőttem fel, csak éppen eddig nem jutottam el odáig. De ma sikerült.
Bementünk délelőtt Pápára vásárolni és felfedeztünk egy kitűnő gazdaboltot ahol minden lehet kapni, ami csak kell a kertbe. A meglévő prioritások alapján vettünk egy bográcsot, egy állványt hozzá, nyársakat, egy hamuzó kanalat a kazánhoz, és egy gumicsizmát nekem. Nem kevés lóvét hagytunk ott, de megérte.
Ezen felbuzdulva rögtön építettem egy tűzrakó helyet a kertben talált bontott téglákból és járólapokból. (nagyjából egy fél lakótelepnyi bontott anyag van a telken) Meg is örökítettem egy anim gifben a vásárlás és a munka eredménye közti frigyet.
Említettem már, hogy Angliába költöztem? Nem földrajzilag, hanem csapadékilag. Döbbenetes, hogy mennyi eső esett az elmúlt másfél hónapban. Csakhogy ameddig Pesten csak bosszankodtam, hogy "megint esőkabátot kell venni", vagy "mit kezdjek magammal ebben az esőben", és néztem ahogyan az Időkép.hu-n vagy a TVben mennek az animált cuki kis felhők, addig itt ez élet-halál, (vagy kicsit megfoghatóbban) étel-halál kérdése! Nem akarom túldramatizálni a dolgot, de hihetetlen pusztítást végez az is ha nincs elég eső, mert aszály van, de az is ha túl sok!
Vasárnap több helyen is komoly károkat okozott a sok eső és belvíz. Csak néhány kép, hogy érzékeljük.
Váratlan ajándékban részesített a teremtett világnak az én kerítésemen belülre eső része. Kint éppen kiszáradt fákat vágtam (pontosabban fűrészeltem) ki. A sok tüzelőnek való fa között felfedeztem egy félig termő szilvafát.
