2015. január 31., szombat

Hull a hó és hózik, Viktor megint fá-zik

Igazából én nem szeretem a havat. Lehet, hogy ezzel a véleményemmel magányos vagyok, de így van. És itt már megint havazik. Hó-eső-hó-eső-hó! Komolyan mondom, annyi csapadék lehullott az utóbbi félévben, csak itt Szőlősben, amennyivel az egész Szaharát termővé lehetne tenni. Döbbenetes abba belegondolni, hogy vannak a világnak olyan pontjai, ahol egyáltalán nincsen víz és az ivás is gond, nemhogy az öntözés, vagy a mosás. Mi meg küzdünk a sok vízzel, az emésztővel, a penésszel, és állandóan megy a páraelszívó a házban, 2-3 litert összegyűjtve naponta. Durva.

De most igazából nem is erről akartam írni, hanem arról, hogy megjött a fa második fele. Kb most fogytunk ki az előző adagból. Úgyhogy hozattam egy újabb kocsival. Ez most nem annyi, mint az előző, mert a hosszú tél rémképe miatt mindenki pánikol, és a fatelepek nem bírják az iramot! Egyszerűen nincsen  több (legalábbis egyszerre)!

Csütörtökön 11 körül jött meg a fa, semmi gond nem volt, bejött a furgon, leborította a fatárolónál a kertben. Gondoltam még felmegyek ebédelni, meg készülni a délutáni feladataimra. Szűk két óra múlva ez a kép fogadott a fatárolónál.


Tíz centi friss hó, a még annál is frissebb farakásomon. Úgyhogy nem elég, hogy be kellett hordanom a tárolóba, még a hó alól is ki kellett ásni. Ennek eredményeképpen így néz ki a fatároló (az első két talicskányi fa után). 



Még jó, hogy ma +5°C van, úgyhogy az egész leolvadt róla. Most 
már nem havas, hanem vizes a fa. De nem panaszkodom, hálás vagyok, hogy ezt is sikerült beszerezni, és hogy egyáltalán van. Úgyhogy jöhet az a hosszú tél, készen állunk! (De, ha lehet, inkább ne jöjjön...)

2015. január 25., vasárnap

Hójelentés a Somlóról

Behavazódtunk. Ahhoz képest, hogy már lassan kifelé kéne jönni a télből... Gyerekkorom óta nem láttam ekkora havat, bár lehet csak nem a megfelelő helyeken laktam eddig. De a (falusi) élet ilyenkor sem áll meg. Sőt! Először is ki kell jutni a házból, aztán átvágni a kerten és az utcafrontot is letisztítani. Muszáj. És nem csak a "tisztaudvarrendesház" örök érvényű világtörvénye miatt, hanem mert nem venném sem a lelkemre, sem a zsebemre, ha miattam törné ki valaki a nyakát a ház előtt.
Nosza.


És persze fűteni is kell. Márpedig ha nincs fa, nincsen meleg. A fa behordása nem hóhelyzet kérdése. Gyanítom nem én vagyok az egyetlen, akinél ez a helyzet. De valószínűleg csak én nem gondoltam arra, hogy a havazás kezdetén már behozzak több napnyi fát, azon egyszerű oknál fogva, hogy a (vizes)havas fa nem túl jól ég. 
Ma is tanultam valamit.


2015. január 22., csütörtök

Nap képe - Júniusi

Élénken él bennem egy emlék. Még 2010-ben, Szolnokon, nem sikerült levinnem a karácsonyfát a ház elé abban az időszakban, amikor egy külön autó járt végig a városon, hogy begyűjtse a kuka mellől a fákat. Január vége felé kaptam észbe, hogy talán ideje lenne megszabadulni a karácsonyfától. De akkor már nem mertem levinni a kukához, nehogy a ház mélyen tisztelt lakóközössége vérszemet kapjon. Az idő múlásával, a fa levitelének gondolata egyre cikibbnek és cikibbnek tűnt. A vége az lett, hogy az öcsémet kéretem meg júniusban, hogy a csontig száradt, tűlevél nélküli fát csempéssze ki a szomszéd ház elé...
Most ezzel nincsen gondom, a fát levittem a ház mögé a fatárolóhoz, és jövőre a kandallóban fogja végezni. 
Addig is jelzi, hogy végérvényesen vége az ünnepi időszaknak. Ideje jelmezt ölteni.

2015. január 12., hétfő

A nap képe - Fülorrászat

Azt hiszem, még egy posztot megérdemel a téli falusi gasztronómia. Hiszen nem csak a disznóvágás, vagy a disznóságokkal teli kamra jellemzi ezt az időszakot. Van egy különleges étel, amelyet (többnyire) csak ekkor készítenek. Ez pedig nem más, mint a kocsonya. Sokaknak nehéz feldolgozni, hogy mi minden van a kocsonyában. Minden ami máshova nem kell. Persze a disznósajtba és a hurkába minden mehet, csak ezt nem szoktuk figyelembe venni, mert a kocsonyában látszik a legnyilvánvalóbban.
Alapja: a köröm, de füle, orra, farka, bőrke - és mifelénk - füstölt csülök dukál hozzá. Kiváló étel, és amióta feltalálták a kuktát, még csak rá sem megy napom. Nyamm.


U.I: És ha valakit még nem sikerült meggyőznöm, akkor egy kis kedvcsináló eme kulináris műremekhez.


2015. január 1., csütörtök

A nap képe - Fitness kamra

Gondolkoztam, hogy mivel is kívánhatnék minden kedves KravSaláta olvasónak boldog új évet. Arra jutottam, hogy a falusi élet tengelyét kell megragadnom ehhez! Ez a tengely pedig nem más, mint a helyes és normális táplálkozás. De ez nem azt jelenti, mint amit sokan gondolnak. Ez a természetes alapanyagokból, egészséges növényekből és állatokból/tól származó értelmes kajákat jelenti.
Higyjé(te)k el, simán meg lehet enni a szalonnát-kolbászt-sonkát-stb.t este tízkor is, ha másnap felhasogatsz egy köbméter fát, vagy ellapátolsz végtelen mennyiségű havat. 

BUÉK