Úgy vagyok én a fával, amit megritkítottam, mint az indiánok a bölénnyel: minden részét felhasználtam. A levele külön zsákban zöldszemét (remélem a FKF így is bánik vele), az ágából pedig karó lett.
Egy busznyi robertpetiszonnal el tudnék bánni. Vámpír, uborka... mi a különbség; karó-karó.
Na jó, ez pont paradicsom volt, de itt az uborka is:
Amint látjátok, semmi nem indokolta még a karózás műveletét, tekintve, hogy a 6-10 cm-es palánták még simán megállnak a lábukon (gyökerükön), de jól esett.
A teljesség kedvéért pedig itt egy-két kép, az Erkélykertem pillanatnyi állapotáról:
És egy utolsó sztárfotó a karókról:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése