Hull a hó és hózik, Viktor megint fá-zik

Igazából én nem szeretem a havat. Lehet, hogy ezzel a véleményemmel magányos vagyok, de így van. És itt már megint havazik. Hó-eső-hó-eső-hó! Komolyan mondom, annyi csapadék lehullott az utóbbi félévben, csak itt Szőlősben, amennyivel az egész Szaharát termővé lehetne tenni. Döbbenetes abba belegondolni, hogy vannak a világnak olyan pontjai, ahol egyáltalán nincsen víz és az ivás is gond, nemhogy az öntözés, vagy a mosás. Mi meg küzdünk a sok vízzel, az emésztővel, a penésszel, és állandóan megy a páraelszívó a házban, 2-3 litert összegyűjtve naponta. Durva.

De most igazából nem is erről akartam írni, hanem arról, hogy megjött a fa második fele. Kb most fogytunk ki az előző adagból. Úgyhogy hozattam egy újabb kocsival. Ez most nem annyi, mint az előző, mert a hosszú tél rémképe miatt mindenki pánikol, és a fatelepek nem bírják az iramot! Egyszerűen nincsen  több (legalábbis egyszerre)!

Csütörtökön 11 körül jött meg a fa, semmi gond nem volt, bejött a furgon, leborította a fatárolónál a kertben. Gondoltam még felmegyek ebédelni, meg készülni a délutáni feladataimra. Szűk két óra múlva ez a kép fogadott a fatárolónál.

Tíz centi friss hó, a még annál is frissebb farakásomon. Úgyhogy nem elég, hogy be kellett hordanom a tárolóba, még a hó alól is ki kellett ásni. Ennek eredményeképpen így néz ki a fatároló (az első két talicskányi fa után). 

Még jó, hogy ma +5°C van, úgyhogy az egész leolvadt róla. Most 
már nem havas, hanem vizes a fa. De nem panaszkodom, hálás vagyok, hogy ezt is sikerült beszerezni, és hogy egyáltalán van. Úgyhogy jöhet az a hosszú tél, készen állunk! (De, ha lehet, inkább ne jöjjön...)

Hójelentés a Somlóról

Behavazódtunk. Ahhoz képest, hogy már lassan kifelé kéne jönni a télből... Gyerekkorom óta nem láttam ekkora havat, bár lehet csak nem a megfelelő helyeken laktam eddig. De a (falusi) élet ilyenkor sem áll meg. Sőt! Először is ki kell jutni a házból, aztán átvágni a kerten és az utcafrontot is letisztítani. Muszáj. És nem csak a "tisztaudvarrendesház" örök érvényű világtörvénye miatt, hanem mert nem venném sem a lelkemre, sem a zsebemre, ha miattam törné ki valaki a nyakát a ház előtt.
Nosza.

És persze fűteni is kell. Márpedig ha nincs fa, nincsen meleg. A fa behordása nem hóhelyzet kérdése. Gyanítom nem én vagyok az egyetlen, akinél ez a helyzet. De valószínűleg csak én nem gondoltam arra, hogy a havazás kezdetén már behozzak több napnyi fát, azon egyszerű oknál fogva, hogy a (vizes)havas fa nem túl jól ég. 

Ma is tanultam valamit.

Kéménykalap és krumplirorr

Nem feltétlenül a legjobb konstrukció a házunk, magán viseli a hetvenes éveknek minden építészeti jellegzetességét, következetlenségét. De voltak benne azért jó megoldások. Ilyen volt például az, hogy három kéményt építettek bele. Hangsúly a "volt"-on! Ugyanis általam ismeretlen oknál fogva visszabontották őket!
Az alábbi kép az ezredforduló környékén készült.

Shakespeare begyújt

Ha már meghozták a fát, ha már be is hordtam, akkor muszáj ki is próbálni. Elsősorban nem fát, ugyanis abban biztos voltam, hogy meggyullad és elég. Inkább a kazán a kérdés! Nosza! 

Újra 5 éves lettem, avagy meghozták a fa felét

Meghozták a fát. Legalább is a felét. 2,5m3 jóféle cser és tölgy, konyhakészen. A konyhakész azt jelenti, hogy fel van hasogatva, azonnal be lehet tenni a kályhába vagy a kazánba. Tudom, hogy sokkal autentikusabb lenne ha magam hasogatnám, de erre nincsen se szerszámom, se kapacitásom. Nézzétek el nekem.

Ez így leírva igen egyszerűen hangzik, de korán nem volt ennyire zökkenőmentes. Tudniillik a rengeteg eső miatt felázott a kishídunk, ami a az esőcsatorna felett ível át. Nem régen készítette az önkormányzat mindenkinek. Jól fel is töltötték valami homok szerű cuccal, ami tudvalevőleg igencsak szereti felszívni a vizet. Úgyhogy, amikor megjött Szabi (aki az egyik prominens fuvaros a környéken) a 2,5m3 konyhakész fával, úgy megsüllyedt, hogy se előre se hátra.

Gyerek és szalonna

Másfél hónapja falusi vagyok, de még egy szerencsétlen tüzet sem tudtam megrakni. Na, nem mintha nem tudnék tüzet rakni, hiszen a Tisza mellett táborozva, sátrazva, kenuzva nőttem fel, csak éppen eddig nem jutottam el odáig. De ma sikerült.

Bementünk délelőtt Pápára vásárolni és felfedeztünk egy kitűnő gazdaboltot ahol minden lehet kapni, ami csak kell a kertbe. A meglévő prioritások alapján vettünk egy bográcsot, egy állványt hozzá, nyársakat, egy hamuzó kanalat a kazánhoz, és egy gumicsizmát nekem. Nem kevés lóvét hagytunk ott, de megérte. 

Ezen felbuzdulva rögtön építettem egy tűzrakó helyet a kertben talált bontott téglákból és járólapokból. (nagyjából egy fél lakótelepnyi bontott anyag van a telken) Meg is örökítettem egy anim gifben a vásárlás és a munka eredménye közti frigyet.

Panelgyerek falun 2. - Készülés télre: a fa

Azzal kellett szembesülnöm, hogy az emberek errefelé nem idő, hanem esemény orientáltak. Ha valami van, akkor annak jónak kell lenni. Ahhoz képest történnek a körülötte lévő dolgok. Nem sürget semmi, de két lábbal a földön járva készülni kell minden eseményre. Legyen ez egy ünnep, egy helyzet, egy esemény, vagy akármi. Tudom, ez így most egy kicsit zavaros, de had' magyarázzam el.