Feleségem szülei Pátkán laknak, egy Fejér megyei faluban. Én, aki városban nőttem fel, mindig rácsodálkozom arra, hogy milyen csoda az, ha az embernek nem csak egy három négyzetméteres erkélye van "alkotni", hanem súlyos százak. És mennyivel másabb az, hogyha az embernek nem csak helye van, hanem jobb levegője és vize is. Hihetetlen értékek ezek, amelyeket sokszor fel sem tudok fogni. Csak azt látom, hogy falun nincsen semmi, pedig annyi minden van!
És mind a mellett, hogy a falusi mennyiségű termelés több időt és energiát emészt fel, valójában kevesebbet is. Amíg az erkélyen a tápozás, a helyezgetés, és termés minimális voltának tudata sokszor megnehezíti a dolgot, addig falun nő a cucc, és kész! (persze most sarkítottam, de értitek)
Félreértés ne essék, én nagyon-nagyon szeretem, amit csinálok, de néha irigykedek...
No, szóval mi nő apósoméknál? Minden. Paradicsom, paprika, cékla, kukorica, minden fajta gyümölcs stb. stb.
Például a koktélparadicsom, ami nálam egy harminc-negyven centis növény az apósoméknál így néz ki:
Ha már itt tartunk, nem csak nézelődtem, hanem konzultáltam is. Kicsit aggódok, mert nagyon keveset teremnek az erkélyen a paradicsomok. Ugyan determinált fajta, tehát nem nő égbe-világba, de lehet hogy meg kellett volna metszeni, az un. hónaljhajtásokat (nem a fő, hanem a mellékhajtásokat) és akkor többet termett volna. Vagy nem... De az biztos, hogy jövőre kipróbálom.
Vagy például, amíg nálam a kapor max negyven-ötven centi, addig itt embermagasságú. De hát, mint mondtam, mások a léptékek!
Itt van még néhány kép:
Még néhány kép:
Jó volt végigmenni a kerten, látni azt a sok mindent, ami terem. Bátorítok mindenkit, akinek egy zsebkendőnél nagyobb területe van, hogy ültessen bele valamit. Érték.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése