Nem igaz, mert a második. De erről majd később.
"Kiment a magvető vetni." - írja Máté a tanítvány. Eddig nem nagyon állt közel hozzám ez az egész, de most már értem, mit jelent ez: vetni. Kicsit el vagyok már késve a dologgal, de nincs mit tenni, eddig nem voltak meg a megfelelő feltételek. A lényeg az, vetettem.
Elkezdődött. Megtörtént a plusz boronálás, és gyeptelenítettem a földet, amire még szükség volt.
Durva így - egy félmondatban összefoglalva ("gyeptelenítettem a földet") - olvasni egy két délelőttös brutál munkát! E két délelőtt alatt teljesen megváltozott (többször is) a hozzáállásom a kertészkedéshez.
Ezek a lelki folyamatok nagyjából e köré a három állapot köré csoportosultak:
1. Falusi romantika
2. Pánik és (majdnem) megfutamodás
3. Józan parasztizálás
Végre sikerült. Mármint felszántani. Megszáradt annyira a talaj, hogy rá tudott menni a traktor. Még mindig nedves a föld, de sikerült. Íme.
Már nem mérgelődöm a sok víz miatt, nincs sok értelme, ez van. De amíg várakozunk, hogy végre szántani lehessen (remélhetőleg jövő héten már menni fog a dolog), addig is fedezzük fel a esős időszak szépségeit. Duplán.
Körülbelül két hete készítettem ezt a képet a kapunkon keresztül. Nem tudom mennyire látszik, de kettő szivárvány van az égen.
