Például: a télre való készülés tavasszal kezdődik. Semmi sem sürget, de amit meg kell csinálni azt meg kell. Augusztusban már ezerrel tart a dolog. Ennek egyik legismertebb momentuma a lekvárfőzés. De amíg a városban kb. eddig is terjed a dolog, addig falun ez sokkal komolyabb művelet. Ide tartozik a fa kérdése. Mármint a tűzifa kérdése. Ugyanis - hála Istennek - van fafűtéses kazán is a házban és nem csak gáz. Ez azért is fontos, mert a fa olcsóbb, meg nem mellesleg, ha az oroszok (az ukrán helyzet miatt) elzárják a gázt, akkor az nagyon durva lesz!
Felderítve a portát, találtam is fát. Igaz egy hónapra sem lenne elég, de kezdetnek nem rossz. Azonban venni is kell majd.
Szóval a garázsban találtam egy csomó lécet.
A képen látható kupac csak egy töredéke a "csomó"-nak.
Muszáj volt rendbe rakni és rendszerezni. Egyrészt, mert alig fért be a kocsi a garázsba, másrészt meg tudni kell, hogy mink van, a télre való tekintettel. Rendszerezés közben pedig szét kellett válogatni azokat a léceket, amikben szög van, mert a vas ugyan frankón tartja a hőt, de nem hiszem, hogy jót tesz ha felgyűlik a kályhában.
Úgyhogy elkezdetem szétrakni rendszerbe a léceket.
Az azért látszik, hogy a garázsunk nem egy mai csirke. Mállik szét az egész - és nem tudom, hogy csinálja - de egyszerre van iszonyatos por és nagyon nagy pára. Ennek eredményeképpen az ember maltert köp rövid idő alatt. Nem volt kis munka ez a léc pakolás. A végén már hardveres megoldást is alkalmaztam a jó támaszték érdekében.
(A garázsban találtam a gépet. Ja, és ha amúgy nem tűnt volna fel, a háttérben az a malomkerék szerű cucc egy régi toronyóra szerkezet! Azt is a garázsban találtam. Jó mi?)
Emellett találtam egy kinti fatárolót is... (jobb oldalt)
...amiben volt egy lehasznált paplan egy kutyarágóka, marha sok csalán és némi fa is. Tényleg vennem kell fát, bár nem tudom, hogy hova fogom tenni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése