Újra 5 éves lettem, avagy meghozták a fa felét

Meghozták a fát. Legalább is a felét. 2,5m3 jóféle cser és tölgy, konyhakészen. A konyhakész azt jelenti, hogy fel van hasogatva, azonnal be lehet tenni a kályhába vagy a kazánba. Tudom, hogy sokkal autentikusabb lenne ha magam hasogatnám, de erre nincsen se szerszámom, se kapacitásom. Nézzétek el nekem.

Ez így leírva igen egyszerűen hangzik, de korán nem volt ennyire zökkenőmentes. Tudniillik a rengeteg eső miatt felázott a kishídunk, ami a az esőcsatorna felett ível át. Nem régen készítette az önkormányzat mindenkinek. Jól fel is töltötték valami homok szerű cuccal, ami tudvalevőleg igencsak szereti felszívni a vizet. Úgyhogy, amikor megjött Szabi (aki az egyik prominens fuvaros a környéken) a 2,5m3 konyhakész fával, úgy megsüllyedt, hogy se előre se hátra.

Lehetett "hintáztatni", húzni-vonni,... semmi sem segített. Csak egy dolgot lehetett tenni, le kellett borítani a fa felét, hogy az így "megkönnyebbült" autó ki tudjon kecmeregni a sárból.

Ezzel még nem is lett volna baj, hiszen nem azért jött, hogy megtartsa a fát...! Csakhogy a kishíd nem ám a kapuban van.

Hanem marha messze az utcán! Innen kellett betalicskázni azt a rengeteg fát! Döbbenetes, hogy mi minden meg tudja bonyolítani az embernek az életét! Ja, amúgy a két ház között (a jobb oldali a miénk) van a fatároló, bal oldalt.

Öröm az ürömben, hogy újra megtapasztalhattam a falusi közösség segítségét és önzetlenségét. A szomszéd Erzsike néninek, (akivel a patisszonos eset történt) a fia, amikor meglátta, hogy mi a helyzet, azonnal talicskát ragadt és beszállt segíteni. 

Hála neki, egy bő óra hossza megfeszített munkával megoldottuk a kérdést. Úgyhogy most már bátran és vidáman nézek szembe a tél felével! És felavattam a gumicsizmámat is! Azt hiszem 5 éves korom óta most volt először indokolt.