Salizunk - 126. nap

Muszáj írnom. Úgy felgyorsultak az események, hogy szinte minden nap írhatnék (pontosabban rakhatnék ki képeket), mert másnapra már nem is lenne igaz. Csodálatos azt megtapasztalni, hogy ilyenkor nyáron mennyire beindul a kert. Napról napra alakul, nő, terjed, érik.
Persze a gaz is nő, ezért irgalmatlan mennyiséget kell kapálni, de már hozzászoktam. Sőt, néha szinte szeretem is... De azért nem mennék el más kertjébe kapálni, elég a magamé :)

A teljesség igénye nélkül néhány demonstratív kép:

cukkini

Cseresznye befőzés

Leviről, a cseresznyefáról már írtam. Nos, ahogyan sejtettem brutál mennyiségű cseresznye termett rajta. Ennyi cseresznyével két dolgot lehet tenni: lekvárt és/vagy pálinkát főzni. Én az utóbbira hajlottam volna, de sajnos ahhoz mind le kellett volna szedni, amire sem időm, sem alkalmam nem lett volna, így maradt a lekvár.

A nap képe - Aki az indiai kaját szereti

Tegnap egy jó barátom esküvőjén voltunk Hántán. Két megyét is átszeltünk az odaúton és a fél Bakonyt. Mondanom sem kell, hogy gyönyörű helyeken mentünk keresztül. Az egyik ilyen falu Gic volt, ahol az alábbi vendéglátó hely mellett vezetett el az utunk.

Közkeletű dilemma (főleg vidéken), hogy a rövidkávét és vendéglátó egységet is jelentő szót "presszót" (ill. "eszpresszót"), ezerféleképpen írják. Nem tudom, hogy szabályosan hogyan kell, de a szóban szereplő betűk rövid és hosszú alakjának mindenféle kombinációjával találkoztam már... legalábbis azt hittem. Pl. "presszó", "presso", "presszo" De nem! Még engem is meg lehet lepni: "pressó"! Ezt az alakot még sehol sem láttam. Tapasztalat.

De ha felülemelkedünk a dilemmánkon, akkor azt láthatjuk, hogy minden bizonnyal egy indiai étteremmel van dolgunk, hiszen nagy függőleges felirattal hirdeti: "köris". S bár eredetileg "curry" kellene írni, de Magyarországon írjunk magyarul! Merthogy a fa az kŐris.

50 éves spenót és még egy kör - 112. nap

Az a jó, hogy kertben learat valamit az ember, akkor hely is szabadul fel. És persze (sajnos) akkor is, amikor végül nem kel ki valami. Ily módon pozitívan és negatívan is felszabadult egy jó nagy darab a kertben.

Úgy gondoltam, hogy annyira jól sikerült a hónapos retek, hogy lehetne vetni még egy kört. Meg is tettem.

Karó, kapa, nagyharang - 108. nap

Az elmúlt két hét eléggé hányattatott volt a kert és kertész szempontjából is, úgyhogy csak egy-két nappal ezelőtt tudtam nekiállni valahogyan rendbe hozni a sok eső majd harmincfok után, jó térdmagasságú gazzal telített kertemet. Nem tudtam mit kezdeni a dologgal eddig, mert nem lehetett rámenni a földre, vagy amikor éppen lehetett volna, akkor meg nem értem rá.
Ki is caplattam tegnapelőtt és jó három óra kapálással alakulni kezdett a dolog.

A nap képe - Fóka nyolcezeré'?

A vidéki léthez hozzátartozik, hogy az ember (egy idő után) megszokja a néha nagyon durva giccsbe hajló kerti díszeket, törpéket, szökőkutakat, oroszlánokat, satöbbiket, amiket a városi népség csak "parasztbarokk"-ként szokott emlegetni.
A kreativitás pedig soha nem fogy el/ki, és így az embert mindig érhetik meglepetések. Veszprémben(!) egy gazdaboltban bukkantam rá erre a csodaszerzeményre: vízköpő fóka 18.400Ft 8.400.-Ft-ért. Kihagyhatatlan ajánlat! 

A kertészkedő gyanútlanul besétál a boltba damilt venni a szegélynyíróhoz, és... azonnal egy fóka köpi szemközt! 
Ebben a döbbenetes mértékű leárazásban nem a döbbenetes mértékű árleszállítás az igazán döbbenetes, hanem az, hogy valaki ezt a jószágot olyan áron szerezte be, hogy azt 18.400-ért legyen logikus árulni.
Az én kertemben akkor sem köpne fóka, ha mellé csomagolnák az árát is!

A nap képe - Levi a cseresznyefa

Lassan beérik a cseresznye. Tavaly, mikor megérkeztünk Szőlősbe jól megmetszettük a fát, hogy kicsit életre keljen. Bár, ahogyan hallottuk, mindig is nagyon sokat termett, de idén brutális mennyiségű cseresznye várható.